A győzelem ígéretének legkisebb szikrája nélkül

Amauri 35. percben szerzett fejesgóljának köszönhetően a jó formában lévő Parma otthon tartotta a három pontot a gyengélkedő Udinese elleni vasárnapi bajnokiján. Tökéletesen ellenkező utat jár be a két csapat: a Parmának ez volt sorozatban a negyedik győzelme, míg az Udinesének az egymást követő negyedik veresége. Vendéglátónk zárkózik az EL-indulást érő helyekhez, mi viszont zuhanórepülésben közelítünk a kiesőjelöltekhez. Igazság szerint itt be is fejezhetném a mérkőzés taglalását, mert talán az fejezné ki legjobban a csapatunk által mutatott produkciót, ha a tovább után csak egy nagy üres lapot látnátok.

Parma FC – Udinese Calcio 1:0 (1:0)

Gólszerző: Amauri (35.)

Sárga lapok: Parolo (7.), Felipe (9.), Acquah (78.), ill. Badu (11.), Allan (45.), Pinzi (90.)

Parma (3-5-2): Mirante - Felipe, Paletta, Cassani - Gobbi, Parolo, Marchionni (Mauri 87.), Gargano, Acquah (Biabiany 78.) - Cassano, Amauri (Palladino 64.). Edző: Donadoni.

Udinese (3-4-2-1): Brkić - Bubnjić, Danilo, Heurtaux - Douglas (Pinzi 29.), Allan (Maicosuel 71.), Badu, Widmer - Nico López, Pereyra - Muriel (Di Natale 79.). Edző: Guidolin.

Tipikusan olyan mérkőzés volt, amelyről eseménytelensége okán semleges szemmel is nagyon nehéz írni, nemhogy részrehajlóan. Néhány észrevételem, illetve kérdésem azért van, és ezekre választ várok. Mi volt a baj vasárnap?

Először is a kezdő tizenegy. Három pontra vagyunk a kieséstől, erre Guidolin mit csinál? Bubnjiccsal, Widmerrel, Douglasszal kísérletezik. Oké, kupameccs volt hétköznap, biztosan fáradtabb volt egy-két játékosunk, de amennyit ez a három fiatal mutatott, annyit egy fáradt Domizzi, Basta és Pinzi is letett volna az asztalra. Pinzi aztán le is tett, mert még az első félidőben be kellett állnia a megsérült Douglas helyére. Meg is kapta a szokásos sárga lapját. Ebből is lassan eltiltás lesz.

Lassan hozzászokunk az ilyen jelenetekhez...

A gól – ez megint mi volt? Nem akarom Brkićre kenni a vereséget, mert ezúttal nagy védései is voltak, de ha nem egymást vitték volna földre Heurtaux-val, hanem Amaurira figyelnek, akkor ezt a gólt simán elkerülhettük volna. Amauri az öt és felesről fejelt, Brkićnek ki kellett volna érnie oda. Biztos vagyok benne, hogy nem megfelelő a kommunikáció kapus és védői között. Ezt a jelenetet leszámítva egyébként dicséret illeti hálóőrünket, dehát megint hogy buktunk három pontot...

Az eredménytelenségért sokkal jogosabban vádolható a többi pályán lévő játékosunk, főleg a támadószekció. Ahhoz képest, hogy López és Muriel mellé Pereyra is fel lett tolva, teljesen impotens focit játszottunk. Az első kaput eltalált lövésünkre majdnem egy órát kellett várni. Maicosuel és Di Natale beállása után kicsit lendítettünk az iramon, de érezni lehetett, hogy hacsak Mirante nem művel valami óriási ökörséget, nem fogunk gólt lőni. Ez volt a legrosszabb az egészben.

Nagyon elkeserítettek a látottak, illetve helyesebb, ha úgy fogalmazok, hogy amit nem láttam. Teljesen kétarcú a csapatunk idén. Nem lehetne, hogy csak kupameccseket játsszunk? Ott eddig nagyon szép dolgokat műveltünk.


Ui.: Tamás, gratulálok! Jól megtippelted az egygólos Parma-győzelmet, sőt azt is, hogy Cassano benne lesz a döntő gólban. Na, meg azt is, hogy a kapusunk megint alkotni fog. Ez utóbbihoz mondjuk nem kellett nagy jóstehetség...